36. fejezet:

Hello emberek :)

Ma iGoOneDirection :D oh yeaaah :D

Ja itt az új rész reméljük tetszik ;)

Csücsk&Évesz xx

ilyen édes arcot :') (ez nem tartozik a részhez)

Evie szemszöge:

Tegnap este míg Do és Liam békültek mi twistereztünk. Szerencsére senki nem törte el semmijét, mindenkinek mindene ép és fájdalom mentes maradt. Ezt úgy 1 óra múlva meguntuk és mivel mindenki fáradt volt nagyon hamar elmentünk aludni. Természetesen Niall megint vizet akart spórolni azzal, hogy együtt fürdünk. Soha nem adja fel, de hát nem fürödhetek vele mindig. Éjszaka hallottam valamiféle kuncogást és egy ajtócsapást. Ezt megmosolyogva visszaaludtam és elhatároztam majd reggel kivallatom őket. Elég hamar reggel is lett. Már 9-kor felébredtem és esélyem nem volt visszaaludni. Így hát felöltöztem és lebaktattam a lépcsőn. Leérve azonnal a hűtőbe kutattam és kivéve a tejet elkezdtem magamnak kakaót csinálni.
-Jó reggelt.-jött egy csilingelő hang mögüllem.
-A szívbajt hozod rám.-fordultam meg és kezemet a szívemre tettem.-Amúgy jó reggelt Do.
-Köszönöm.-mondta mosolyogva.
-Még is mit?-nevettem és felvettem a bögrémet és felültem a pultra.
-A tegnapit. Ha te és Harry nem szervezitek meg ezt akkor sose békültünk volna ki.
-Tudjuk.-nevettem.-Akkor még mindig ajtócsapkodás lenne és az kinek jó? De főkép miattatok csináltuk.-mosolyogtam.
-Tudod tegnap képeket nézegettem Harryvel útközben és találtam pár közös képet. Emlékszel mennyire hülyék voltunk?-nevetett.
-Voltunk?Még midig azok vagyunk.-dobtam meg egy mandarinnal.
-Hol van az a régi barátságunk?-kérdezte mosolyogva és a mandarint vizslatva.
-Nem tudom. De hiányzik.-mosolyogtam keserűen.
-Nekem is. És tudod az a legrosszabb, hogy miattam vesztünk össze.-hajtotta le a fejét, mire még egy mandarinnal fejbe találtam. Csak jó volt valamire az az egy év kosárlabda.
-Ezt most fejezd be. Már nem haragszom. Megbocsátottam. Sőt ha nem akkor történik az akkor mér akkor megbocsátok. Tudod, hogy nem vagyok haragtartó. Csak minden rosszkor történt és bevallom olyan idióta voltam, hogy összekötöttelek a tragédiával és téged okoltalak miatta.-mondtam.
-Tényleg megtudsz nekem bocsátani?-kérdezte.-Amúgy miért dobsz ilyen pontosan?
-Egy mert kosaraztam. Kettő már rég megbocsátottam hülye lány. Csak aztán minden hülye apróságon újra összevesztünk.-röhögtem.
-Kibékülünk?-kérdezte és elkezdett közeledni felém.
-Nincs is harag.-nevettem
-Akkor újra legjobb barátok?-mosolygott.
-Gyere ide te.-mondtam lepattanva a pultról széttárt kezekkel. Oda ért és olyan hülyén ölelt meg ahogy szokott. Kezei mellé a lábát is felhúzza így egyik kezemmel azt kell fognom.
-Ti mit csináltok?-nézett nagy szemekkel Niall, mire a meglepődöttségtől eldőltünk.
-Kibékültünk?-tártam szét röhögve a karom.
-Össze voltatok veszve?-kérdezett vissza és segített nekünk felállni.
-Próbáljuk neki elmagyarázni most?-néztem Do-ra, mire ő csak megrázta fejét.
-Akkor kicsim majd később fogod megérteni.-adtam egy puszit a szájára.
-Ja amúgy Nell 12-kor landol és kb fél 1 mire ide ér.-figyelmeztetett Do, majd fölbattyogott.
-Lehet el kéne menni boltba.-mondta közelebb lépve Niallhez.
-Miért?-kérdezte és közbe csípőmre téve a kezét közelebb húzott. Kezemet nyaka köré fontam.
-Mert mondjuk nincs semmi kaja már.-fejeztem be halkan és közösen megszüntettük a távolságot köztünk. Kezeimmel szőke haját túrtam, ő pedig eleinte hátamat simogatta a pólóm alatt, de aztán lejjebb állapodott meg a keze. Egy ötlettől vezérelve rácsaptam a kezére.
-Héj.-motyogta csókunkba.én pedig most már leszakadtam róla.
-Miért fogdosod a seggemet?-kérdeztem csípőre tett kézzel.
-Édesem most komolyan ez a baj? A barátod vagyok már lassan egy másfél hónapja, már nem egyszer lefeküdtünk és az a baj, hogy a fenekedet fogom?
-Nem.-ráztam meg a fejem.
-Hát akkor?-kérdezte értetlen fejjel.
-Csak rád szóltam és kellett az indok.-nevettem.-Na gyere öltözzünk fel és menjünk sétáljunk egyet a boltba.
-Rendben.-felszaladtunk a szobába és mivel az úgy túl egyszerű, hogy a saját ruhánkat válasszuk ki egymásnak választottuk ki. Én sikeresen kiválasztottam a Free Hugsos pólóját, meg egy barna gatyát. A haját pedig felállítattam. Én kaptam egy sima farmert meg fehér ujjatlant hajamat pedig kontyba kötöttem. Így indultunk neki a vásárlásnak. Kézen fogva sétáltunk és szerencsére senki nem ismert fel minket, úgyhogy ez ritka pillanatok egyike.
-Jelentsük be twitteren, hogy együtt vagyunk.- dobta fel így gyors a témát.
-Jó, hiszen Harry már úgyis elintézte az első lépést-nevettem.
-Oké de ahhoz kell kép is.-állt meg.
-Minek?
-Hogy tudják milyen gyönyörű barátnőm van.-harapott alsó ajkaiba, majd benyomott egy kis sarokba, ahol elkészítette a épet és már rakta is fel twitterre.

@NiallOfficial: Kinek van a legszebb barátnője? Hát nekem... Szeretlek @EvieSimon ♥

-Kész is.-mondta büszkén.-Majd egyszer csinálunk egy twicamet oksi?

-Jó.-bújtam hozzá és adtam egy puszit az arcára.

-Miért csak oda kapok?-nézett szomorúan.

-Miért hova kérnél még?-nevettem.

-Hát mondjuk...-és nem tudta befejezni, mert ajkaimat az övére nyomtam és csak egy rövid csókot váltottunk.-ide gondoltam.-nevetett
-Na gyere siessünk.-és kezét fogva elkezdtem futni.
~
Negyed 1 fele haza érve láttuk, hogy mindenki csak lustul. Kanapén ülve laptopznak és filmet néznek.
-Jó napot emberek.-léptünk be vigyorogva a nappaliba. Mormogtak valami hello féleséget, de nem nagyon értettem.
-Na most figyelj.-súgta oda Niall.-Voltunk boltba és hoztunk répát meg gumicukrot.-mondta hangosabban, mire a bent ülő fiúk felugrottak és kitépték a szatyrot a kezünkből.
-Elismerésem.-bólintottam vigyorogva Niall fele, majd elfoglaltam a fiúk helyét.-Szívem trenden vagyunk twitteren.
-Mutasd.-jött oda hozzám és beleülve az én (!) ölembe.
@ChloeLove1D: Tényleg jártok? Amúgy illik hozzád szerintem. RT: @NiallOfficial: Kinek van a legszebb barátnője? Hát nekem... Szeretlek @EvieSimon ♥- olvasta fel hangosan az egyik üzenetet.
-Na engedj oda.-löktem ki az ölemből és belépve az én fiókomba visszaírtam neki.
@EvieSimon: Kedves Chloe! igen abban a szerencsés lánynak mondhatom magam, aki minden napját ezzel a majommal tölti együtt. És köszönöm a bókot. Evie,xx RT @ChloeLove1D: Tényleg jártok? Amúgy illik hozzád szerintem.


Do szemszöge:
 Reggel lent jártam a konyhába. Evie-vel megbeszéltük a dolgokat és kibékültünk. Liam-el is végre minden összejött. Remélem ez így is marad, mert már kikészített ez az egész. Mint már mondtam, mindig próbálok erősnek mutatkozni, de néha nekem sem megy. Most boldog vagyk vidám és jelenleg kevés olyan dolgot tudnék mondani, ami elvehetné a kedvemet. Ma megérkezik Nell és hamarosan megláthatom Harry arcát. Olyan jó érzés segíteni másoknak. Harry is segített én is segítek neki. Mire jók a barátok ha nem erre? Mikor visszatértem a szobába a konyha után Liam még mindig szunyált. Hirtelen ötlettől vezérelve fogtam egy fekete filcet és karjára rajzoltam egy D betűt. Erre a tettemre felébredt. Csak mosolyogtam.
-Jóreggelt gyönyörűség! - mondta és hangja csak úgy suhant.
-Szia! - majd adtam arcára egy puszit és kivonultam a fürdőbe. Felvettem az egyik kedvenc ruhámat. Kék és fehér madarak vannak rajta. Feldobtam egy barna övvel és begöndörítettem a hajamat. Mikor kiértem Liam már fe volt öltözve és csak a fürdőre várt.
-Mehetsz! - biccentettem a fürdő felé.

-Igenis főnökasszony! - szalutált, mire felnevettem. Nell mindjárt itt lesz. Kíváncsi leszek Harry arcára.
-Amúgy..ma jön Nell. - kiabáltam utána.
-Ezt te szervezted?
-Az én ötletem volt, de a többiek is ugyanúgy benne voltak.
-Nagyon jó barát vagy! - mondta ki őszintén.
-Kétlem, de próbálkozom. Család, Barátok és Te. Ezek a  legfontosabb dolgok az életemben.
-Szeretlek! - kiabált ki a fürdőből, erre elmosolyodtam.
-Énis! - válaszoltam halkan, közben csak mosolyogni tudtam.
Délutánra valami közös programot tervezek a többiekkel. Ajánlom, hogy beleegyezzenek. Lebaktattam a nappaliba, ahol a többiek éppen valami gumicukron veszekedtek. Niall persze tömte a kis fejét, Evie meg vele volt. Épp twitteren lógtak. Ahogy lementem odamentem Eviehez és megöleltem. Nagyon jól esett.
-Mindjárt itt van Nell. Amúgy jól nézel ki. - mondta izgatottan. Mindenki Harry reakcióját várta már, de hol van Harry?
-És Harry? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Kerítsd elő!-Felrohantam Harry a szobájába, ahol Harry gubbasztott a laptopja előtt.
-Harry! Nem jössz le? - kérdeztem tőle kicsit magasabb hangon, mint ahogy kellett volna.
-Miért? - nevetett.
-Csak úgy. Hülyülni akarok veled és szeretnék rólad képeket. Amúgy köszönöm! - odamentem hozzá és megöleltem.
-Semmiség. Nem aludtál itt, szóval gondoltam jól sült el a dolog.
-Igen. Nagyon. Tényleg köszönöm Harry. Most azonnal le kell jönnöd velem!!! - elkezdted mihúzni az ajtón.  Annyira nem is tiltakozott. Mikor a lépcsőn hasítottunk lefelé csengettek. És az ajtón belépett Nell. Gyönyörű volt, mint mindig. Csak úgy ragyogott és mosolygott. harryre néztem, közben leértünk a lépcsőn.
-Ki jött? - kérdezte Harry. Nem látott semmit, mert a többiek azonnal megrohamozták Nellt.
-Szia! Úgy örülök, hogy itt vagy!
-Dejó, hogy eljöttél.
Mindenkinek hiányoztál.


Evie szemszöge:

Láttam, hogy időközben leérkezett Harry Doval együtt.
-Gyerekek ebéd a teraszon.-kiabáltam el magam és mindenki kirohant.  Csak mi maradtunk ott.
-Hello.-szólalt meg Nell, mivel Harry tátott szájjal állt és meg se szólalt.
-Do hoznál vizet?-kértem barátnőmet.
-Harry jól vagy?-aggodalmaskodott Nell, de még mindig nem válaszolt göndörke. Közben megérkezett a jéghideg vízzel Do és az egészet a fejére öntötte. Erre hirtelen magához tért.
-Úristen normális vagy?-rázta meg vizes fejét és Do-ra nézett.
-Ne rám nézzél lüke.-mondta és Nell felé fordította fejét.
-Nell te hogy kerülsz ide?-kérdezte és szerencsére most nem fagyott le.
-Tudod Niall bérelt nekem ír manókat, akik Louis csodaszőnyegével iderepítettek.-magyarázta teljes lelkesedéssel, amire Harry úgy bólogatott, mintha elhinné.
-Hülye repülővel jött.-vágtam pofon, mivel Do már röhögőgörcsöt kapott.
-Kapok végre valami köszönés vagy ölelés félét?-tárta szét a kezeit Nell.
-Ja persze.-mondta és csak úgy lazán megölelte Nellt.
-Na menjünk enni, ha még van kaja.-invitáltam őket a terasz felé.
-Nyugi fél óra és magához tér-súgtam a fülébe.
-Remélem is, mert a bamba Harry-t nem szeretem.-mondta és leültünk ebédelni. Nevetések közben megettünk mindent, majd utána hárman bementünk a konyhába, míg a többiek a nappaliba beszélgettek.

 Nell szemszöge:

...előveszi önelégült vigyorát...

Végre megérkeztem. Hosszú utam volt. Do a telefonban szószerint könyörgött, hogy jöjjek el. És most itt vagyok. Úgy sincs jobb dolgom és a barátaimmal meg főleg szívesen vagyok. Most itt ülök a konyhában Do-val és Evie-vel, belátok a nappaliba, ahol Harry a többiekkel beszélget. Közben tekintetünk akaratom ellenére folyton ütközik és én elmosolyodok ezen, ő pedig előveszi önelégült vigyorát.

-Oda van érted. – szólalt meg Evie mellettem, aki közben a konyhapulton könyökölt.

-Mi van?-kaptam el Harryről a tekintetem.

-Alig kap levegőt nélküled. Egészen tegnapig nem szólt senkihez, csak velem beszélgetett és nekem kellett belé lelket öntenem. Mióta itt vagy csak mosolyogni látom. Tisztára beléd zúgott..

-Azért tegnap egy picit velünk is kommunikált.-büszkélkedett Evie.

-Persze..

-Tudom, hogy neked is tetszik még mindig. – mondta Do, Evie pedig bólogatott.

-Gyönyörűséges barátnőm! Hiányzol! – kiabált ki Niall a szobából.

-Bocs csajok, mennem kell. – felállt Evie és rávetődött Niallra.

-Egyébként, Harry és Evie békített ki minket Liam-el. Sokat köszönhetek neki.

-Ilyen jóba vagytok? Nem is tudtam.-lepődtem meg Harry és Do kapcsolatán

-Az egyik legjobb barátom. Megértem, hogy szeretted.

-Igen, de ez múlt időben van. – Magamnak is alig mertem bevallani, de még mindig szeretem. Talán már felkészültem rá. Hiányzik. Nagyon.

-Hahó Nell! Itt vagy? – integetett előttem Do, én pedig csak bólogattam. Majd kimentünk a nappaliba.

Liam szemszöge:

Azt hiszem, a többiek is örültek, hogy végre kibékültünk Do-val. A nappaliban, amikor a fiúkkal dumáltunk bocsánatot kértem Harry-től. Hülyeségeket csináltam. Harry megbocsátott, aminek nagyon örültem. Már épp hiányoltam szerelmemet, mikor megjelent a nappaliban. Oda hajolt és adott egy puszit a szám szélére. Édes volt, mint a méz, és üde, mint a tavaszi levegő.

-Najó srácok! Van fél órátok, hogy elkészüljetek! Ma szörfözni megyünk! – jelentette be. Mindenki megörült, főleg Lou. Fel-alá rohangált a nappaliban, közben furcsa hangokat kiadva. Mi többiek csak néztük, de mikor Do is becsatlakozott hozzá, elszabadult a pokol. Egyre többen kezdtük el a fennhangon sikítozást és röhögést. Egyedül Evie tudott rendet rakni. Mindenki elhúzott a szobájába készülődni.

-Melyiket vegyem fel? – kérdezte Do, kezében 2 bikinit tartott, ami számomra ugyanolyan volt.

-Olyat lehet választani, hogy egyiket sem? De akkor itthon kell maradnunk..- kérdeztem, közben magamhoz szorítottam és kezem a kelleténél lejebb csúszott, amit barátnőm szóvá is tett.

-Nem, nincs ilyen opció. Sajnálom. Talán majd este. – kacsintott egyet.

Azt hiszem végülis egy kék vasmacskás mintájú bikininél döntött. Nagyon jól állt neki. Végre, mikor már mindenki elkészült elindultunk a partra. Mindenki jól érezte magát és ahogy láttam Harry és Nell kapcsolata egyre jobban alakul, mivel csak mi fiúk "tudunk" szörfözni és ezért mi "tanítjuk" a lányokat. Közben láttam azt az örömöt Do arcán. Büszke voltam rá.

Nell szemszöge:

Nem nagyon vagyok oda az ilyen dolgokért, sőt általános esetben kihagynám a szörfözést meg minden egyéb sportot, de most muszáj volt bevállalnom. Harry úgyis addig szekált volna, míg azt nem mondom, hogy igen. Igen nehéz szörfözni, nekem nem is sikerült csak a homokban, pedig Harry az oktatóm nagyon jó munkát végzett. De azért néha idegesítő volt.

-A jobb lábadat tedd előre ne a balt.-kiabált rám már sokadjára.

-Nem mindegy?-kérdeztem röhögve.

-Nem.-vágta rá egyből én meg szememet forgatva megcserélte a lábaimat.-Lehetetlen nőszemély vagy.

-Kibírhatatlan edző.

-De még mindig jobban szörfözök mint te.-vágta oda.

-Azt kétlem.

-Csak figyelj mondta és felkapva a deszkát befelé indulta vízbe. Mondanom se kell még felállni sem tudott. Göndör hajából csak úgy csurgott a víz mikor ki fele jött. Már épp szólni akartam.-Ne szólj egy szót sem.

-Meg se akartam szólalni.-tettem fel védekezve a kezem, de a vigyoromat nem bírtam visszafogni.

-Na persze.-állt meg velem szemben.

-Akkor ne higgy nekem.-hajoltam közelebb arcához.

-NE mis hiszek, mert tuti volt valami frappáns beszólásod.-hajolt ő is közelebb és szinte éreztem leheletét az arcomon. Pár centi volt köztünk és tekintete néha áttért az ajkamra. Nem mondom, nagy volt a kísértés, de nem mertem meglépni a lépést. Láttam és éreztem, hogy közeledik felém szinte már súrolta az ajkaimat, mikor a kiabáló szőkeség megzavart minket.

-Láttátok láttátok? Upsz bocsi.-mondta és visszaszaladt barátnője karjai közé.

 Azt hiszem egyedül a szőkeségnek sikerült egy kis ideig szelnie a hullámokat. Olyan büszke volt magára, persze annak is nagyon örült, hogy majd kap Evie-től valamiféle ”jutalmat”. Ezért rontott ránk. Most nem tudom, hogy örülnöm kéne, hogy nem történt meg, vagy szomorúnak lennem.  Annyira fáj és bánt amit tett, de a fájdalmam felé kerekedik a szeretet, amit iránta érzek. És igaz, hogy ő okozta, de ő az egyetlen aki be is tudja gyógyítani. Nem tudom mit tegyek bízzak, vagy ne bízzak? Ha ma este nála alszom akkor tuti elvesztem a eszem és a karjaiban fogok elaludni. Hiszen mikor vele vagyok elmegy a józan eszem. Vagyis megmarad, de a rózsaszín vattacukros felhőktől nem látok.

-Hahó Nell elmegyünk sétálni?-zökkentett ki gondolkodásomból Harry.

-És a többiek?

-Szökjünk meg-mondta féloldalas mosolyával, amitől szinte elolvadtam. Nagyon jól tudja, ha ezt használja a szótáramból kitörlődik a 'nem' szó.

-Menjünk- mondtam. Szinte fel sem tűnt a többieknek hiányunk szerintem, hiszen jól elvolt mindenki a párjával. Közben el kezdett lemenni a nap, mi pedig a külvilágot kizárva a parton sétálgattunk. Túlságosan elvonta figyelmemet, így majdnem neki mentem egy homokba fúródott kőnek, de szerencsére a mellettem lévő Superman (aki a figyelemtlenségemet okozta.) elhárította a veszélyt.

-Köszönöm! - mosolyogtam rá bambán, mert szemei elvarázsoltak. – Tudod Harry..gondolkoztam. nem kell több idő. Felkészültem Rád! De azért ez még semmit sem jelent. Felkúsztál a mércén az 5ösre. Figyelmeztetlek ez már egy elég magam pozíció. – nem szólt egy szót sem, csak mosolygott és csillogott a szeme. Azok a gyönyörű szép zöld szemek.

-Elég későre jár, a többiek már biztosan aggódnak. – szólt hozzám kellemes hangján, amit mindig is imádtam. Miközben kezem magam mellett lógott, egy pillanatra hozzá ért övéhez. Harry megragadta a kezemet, közben pedig szívem majd kiugrott a helyéről.

-Örülök, hogy itt lehetek.- mosolyogtam, majd lassan hazaballagtunk. A bejárat előtt voltunk, mikor Harry megragadta a csuklómat és magához húzott. Testünk összesimult, szinte egyszerre lélegeztünk. Az arcunk közti távolság is megszűnt, szinte egymás lélegzetét ittuk. Már nem ellenkeztem, nem volt értelme. Megtörtént a felhősödés amiről beszéltem. Kezemet óvatosan mellkasára csúsztattam , ő pedig kezeit derekamon nyugtázta. Tekintete számat égette. Az távolság ajkaink közt teljesen megszűnt. Ajkai lágyan kebelezték be enyéimet. Lassan táncot jártak. Lassú és érzelmes csók volt, ami már régóta hiányzott. Mikor elváltak ajkaink mindketten elmosolyodtunk és egymás szemébe néztünk. Ezt a csodás pillanatot a többiek újjongása szakította félbe. Felnevettem, majd bementünk a lakásba. Do egyből odajött és gratulált. Örült, átérezte örömömet csakúgy, mint Evie. Ezek után az este Harryvel aludtam. Egy pillanatra sem engedtük el egymást. Olyan érzés, mintha nem tudnék anélkül lélegezni, hogy Ő ott lenne. Az a pillanat, amikor úgy fekszel le, hogy alig várod a holnapot, az az, amit mások Boldogságnak hívnak. És ez az amit jelen pillanatban érzek, újra Harry oldalán.