37. fejezet

Helloka (:

Összegezzünk. 

2 hónap. 19 olvasó. 2 díj. 9000+ látogatottság. 137 megjegyzés.

Egyszerűen fantasztikusak vagytok :)♥ Soha nem gondoltam volna vagyis egyikünk se. 

Sajnálom, hogy rövid és későn hoztam, de Csücsk színházba van és tegnap nem tudtunk írni, mert együtt nyomultunk :D

Reméljük tetszik :)

ui.: csináltunk nektek képe(ke)t magunkról, hogy azért egyszer lássátok a szerzőket.(végén lesz)(:

Do szemszöge:
Annyira örültem Harrynek és Nellnek. Végre sikerült rendezniük a kapcsolatukat. Remélem ezt nem szúrja el az az idióta göndör. Mivel már későre járt mindenki felment a szobájába aludni. Mi is így tettünk Liammel. Először én mentem el fürdeni, majd ő. Épp a bőröndömben kotorásztam, mikor egy nedves test hátulról hozzám tapadt.
-Hééj Liam.-fordultam vele szembe és kezem csupasz mellkasára tettem.-Csurom víz vagy.-válaszként édes ajkait enyémekre tapasztotta és lágy csókban forrtak össze. Szinte alig kaptam levegőt, de fizikailag fájt volna, hogy ha abba hagyja. Kezei derekamról egyre lejjebb vándoroltak a fenekemre, majd onnan újra felfelé egyenesen a pólóm alá. Mikor már épp melltartómat próbálta kikapcsolni eltoltam.
-Mi a baj?-nézett rám ijedten nagy barna szemeivel.
-Sajnálom szívem, de most nem.-húztam el a számat.
-Semmi baj.-mondta már mosolyogva és egy  puszit nyomott számsarkába. Elment felvenni egy alsógatyát és mindketten bebújtunk az ágyba. Viszont én képtelen voltam aludni, mert fėltem, hogy Liam haragszik ràm. Úgy éreztem muszáj valakivel beszélnem erről és nem bírok várni reggelig. Evie. Megpróbálom felébreszteni. Mindig meghallgat, és ebben most tanàcsot is tud adni. Lassan megpróbáltam kiszabadìtani magamat Liam öleléséből, de sajnos megébredt egy picit.
-hova mész kicsim?-kérdezte még csukott szemekkel.
-csak lemegyek inni, mert szomja vagyok-füllentettem. De elfogadta válaszom, és válaszom. Óvatosan kiosontam és a folyosón ellopakodtam evie szobájáig. Mikor benyitottam megpillantottam az édesen alvó pàrost. A szobában szanaszét voltak dobálva a ruhák. Mindketten hason aludtak és csak derekukig voltak betakrva, feljebb meztelenek voltak.Sejtem mi történt, de nem szeretném tudni, mi lett volna ha hamarabb jövök be. Mindegy odamentem eviehez és megsimogatva hátát felébresztettem.
-hmm?-kérdezte kómàsan.
-tudnánk beszélni? Fontos. Tényleg.-kérleltem halkan.
 -persze, csak dobd ide a bugyim, a melltartóm meg egy pólót-suttogta. Hamar megtaláltam szétdobált ruhadarabok közt a keresett darabokat, bár Niall pólóját sikerült megtalálnom, de nem hiszem hogy zavarta barátnőmet. Gyorsan odaadtam neki és villámgyorsan felöltözött. Lassan lebaktattunk, a lépcsőn a konyhába.
-Csináljunk forrócsokit.-javasolta Evie. Majd elkezdtük készíteni a meleg italunkat.- Na mondjad Do mi  baj?
-Hát tudod nehéz erről beszélni...
-Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz.-mosolygott rám biztatóan.
-Jó akkor csak kimondom gyorsan.-bólintva jelezte, hogy neki megfelel.-Az van, hogy ma este Liam "rámnyomult". Amit nem bántam, de én félek és nekem ez még nem megy.
-Ááááh. Szóval ti még nem feküdtetek le?-kérdezte és közben kezembe nyomta a bögrét és kitolt a hintaágyhoz.
-Nem.-mondtam halkan és közbe magamra húztam a takarót, mert azért hűvös az éjjel itt is.
-És te még szűz vagy?-erre csak egy aprót bólintottam.-Figyelj ne szégyenld ezt.
-Nem csak félek.-mondtam.
-Mitől?
-Hogy most Liam haragszik rám mert nem....
-Ne legyél már hülye. Liam nem haragszik, mert nem feküdtetek le.Nem olyan.-mondta mosolyogva.
-De...
-Nincs de. Szeret. Sőt imád, és megért. Hidd el vele is meg lehet ezt beszélni és ha te nem akarod, akkor ő sem erőlteti. Ha kell tud várni hidd el nekem.-biztatott.
-Tényleg?-kérdeztem bizonytalanul
-Persze.-mosolygott.-Tudod. Bizalom.
-De neked amúgy Niall volt az első nem?-kérdeztem óvatosan, bár ahogy látom könnyen kezeli ezt a témát.
-Hát ő ja.-nevetett fel kínosan.
-És mi van ha valamit nem jól csinálok vagy mit tudom én?
-Te tényleg hülye vagy.-röhögött, mire csak szúrósan rá pillantottam.-Oké na. Nem lehet semmit elrontani. Egy rossz dolog lehetséges, ha Liam nem védekezik.
-És ha elfelejti, vagy mit tudom én?
-Ha itt most fog megtörténni átjössz hozzám és én megoldom. Ugyanis nővérkém egy doboz esemény utáni tablettával "világosított fel".-mutogatta az idézőjeleket.
-És az használ?-na jó ez tényleg idióta kérdés. De nem tehetek róla. Ha ideges vagyok, minden kis apróság érdekel.
-Látsz rajtam bármiféle terhességre utaló jelet?-mutatott magár, mire megráztam fejem.-Tehát ez azt jelenti, hogy nem tudom. Mert Niall idáig mindig használt óvszert. Még a faházba is, ahol nem tudom honnan szedte. De az nem lényeg.
-Éééés...-jó ezt nehéz lesz kinyögnöm, mert ez a legkínosabb kérdés.-milyen érzés?
-Öhhhm...hááát...-kerekedtek el a szemei.- Ezt majd megtapasztalod. Egy a lényeg. Szerintem ne készülj annyira rá. és főleg ne legyél feszült. Élvezd és legyen spontán.
-Spontán?
-Hát öhm ja. Úgy is egyszer elragad a hév és akkor nincs megállás.-mosolygott.
-Nem tudom mit kezdenék nélküled-fogtam a fejemet röhögve, mert most esett le hogy mikről is faggattam.
-Normális egyszerű életed lenne.-vigyorgott rám.-Na gyere fél kettő van menjünk vissza aludni.
-Köszönöm.-mondtam, miközben felálltunk és megöleltem.
-Ugyan már. Tudod, hogy én velem mindent meg lehet beszélni.-mosolygott. Lassan felmentünk az emeletre és eltűnt a szobájába.

Evie szemszög:

Kicsit kínos beszélgetés volt, de valahogy megoldottam. Sőt egész jól. Ha nem jön be az orvosi pszcihológus leszek. Ezen gondolkoztam, miközben lassan osontam be a szobába. Nem fogadott jó hír, ugyanis barátom szétterpeszkedve aludt. Konkrétan maradt nekem két centi hely. Na jó ez így nem lesz jó. Óvatosan odaléptem és elkezdtem pakolgatni súlyos testrészeit, aminek az lett a vége, hogy szegény legurult az ágyról. De még így se ébredt fel. Hihetetlen egy gyerek, de így imádom. Halk szuszogására szépen visszamerültem álmaim világába.
~

Reggel hamar felébredtem, 8-kor kidobott az ágy, pedig az éjjeli beszélgetés fárasztó volt! Mikor magam mellé tekintettem, pontosabban a földre Niall nem volt ott. Keresésére indultam. Először a konyha felé vettem az irányt, gondolván Niall hasára. Meglepő módon nem volt ott. keresését felfügesztettem, mert sürgősen meg kellet innom a reggeli kakaó adagomat, hogy felébredjek. Miután végeztem felmentem a szobámba, mondván, hogy felöltözök és utána keresem meg Niallt. Éppen be akartam menni a szobánkba, amikor a szemben lévő ajtón kilépett valaki. Niall volt az. És egy hatalmas vigyor ült a száján.

-Szia kicsim! – köszönt és nyomott egy puszit a számra.

-Szia! Hát te meg mit csináltál Liam és Do szobájába? – kérdeztem felhúzott szemöldökkel.

-Felmértem a terepet. – mondta egy elégedett vigyorral az arcán.

-Állj.  Te meg mit tervezel Drágám? Avass be! – követeltem és nem is kellett sokat kérlelnem Niall elmondta a tervét, ami nagyon, de nagyon jól hangzott.

-Akkor..benne vagy a titkos hadjáratba kicsim?

-Mi az hogy? Sosem hagynám ki.. – Niallel előkészültünk a hadjáratra és bevetésre készenálltunk. Niall-nek még csíkokat is festettem az acára, csak hogy minden tökéletes legyen. A lányokat kicsit sajnáltam, de Do szivatását kifejezetten vártam. Folyton szivatjuk egymást, és röhögünk.

Először Louis-ék szobája felé vettük az irányt. Niall egy tuti biztos tervet talált ki. Múltkor Harry EMILY felirata mág tetszett is Lou-nak, ezért valami jobbat kellett kitalálni. Olyan aranyosan aludtak. Keresztbe feküdtek az ágyon.., de hogy miért azt nem tudom. Lassan és csendben közel lopóztunk az ágyhoz. Megroppant a parketta, mire Lou megmozdult és motyogott valami hülyeséget. Niall-el mi majd szétrobbantunk a röhögéstől, alig bírtuk visszatartani és még az is rátett egy lapáttal, hogy Niall magára lötykölte a vizet. Pár perc csendes rázkódás után összeszedtük magunkat.

-Oké. Te lehúzod a takarót szívem én pedig öntöm a vizet. 3-ra.-adta ki az utasítást.

-1..2..3! Támadás! – és már landolt is rajtuk a vödör víz. Nem tartogattuk továbba nevetést, de ahogy csak tudtunk rohantunk ki a szobából.

-Basszus! Basszus! – kiabált Lou, közben röhögött. Mi próbáltuk bezárni az ajtót, de ez nem sikerült. Louis túl hamar átért hozzánk. Engem a sarokba szorított és ölelgetni kezdett, csak hogy én is tiszta víz legyek. Mondhatom bátor hősies barátom elmenekült.

-Lou hagyd csak! – állt az ajtóban Emily és teljesen nyugodt volt. Csak mosolygott. Hogy bír ennyire lazán kezelni mindent? Lou kitávozott a szobánkból, mi meg fetrengtünk a röhögéstől.

-Köszi szerelmem, hogy megvédesz -mondtam ironikusan.

-Ne haragudj-mondta boci szemekkel, mire megforgattam az én látószerveimet és adtam egy puszit arcára, tudatva hogy megvan bocsátva.

- Rendben akkor a  következő áldozat nem más mint, Harry, meg persze a barátnője. – röhögött fel Niall és el is indultunk kiszemelt szoba felé. Bementünk a szobába és látszott, hogy olyan mélyen alszanak egymás karjaiban, hogy ha énekelnénk se kelnének fel. Egymás karjaiban voltak, annyira megható volt. De most vissza a szívatáshoz. Nekik nem terveztünk nagyon szivatós szívatást. Főleg Nell miatt, tuti kiborulna, ha egy vödör vízzel keltenénk fel. Harry egy jó nagy bajuszt kapott, természetesen alkoholos filccel. Nell pedig csak egy kicsi Harry feliratot a csuklójára. Szerintem még tetszeni is fog neki. Olyan jól végeztük a munkát, hogy meg se moccantak

-Még szerencse, hogy Harry barátunknak jól áll a bajusz. – röhögött Niall. Kimentünka szobájukból.

-Második küldetés is teljesítve. Szép munka Niall hadvezér!-kacsintottam

-Köszönöm Evie hadvezér. – majd lepacsiztunk. A következő áldozat Zayn és Lisa volt. Éppen nyomtuk volna le a kilincset, de az ajtó be volt zárva sajnos.

-Szerencséd van Malik, de a harcnak még nincs vége. – mondta Niall sátáni hagon. Hadjáratunk utolsó küldetése Do és Liam megszivatása volt.

-Evie. Tudom, hogy ez a legkockázatosabb, de sikerülni fog! – mondta Niall teljes átéléssel.

-Sok szerencsét! – majd megcsókoltam és benyitottunk. Do félig lelógott az ágyról, Liam pedig hátukról ölelte, majdnem megsajnáltam őket. Niall előkészítette a terepet, amíg én Do lelógó kezét egy pohár vízbe tettem. Niall-el elbújtunk és vártuk a reakciókat.

Pont ahogy vártuk Do pár perc múlva felkelt és kómásan elindult a fürdő felé. Lábával óvatosan berúgta az ajtót. Hallottuk, ahogy lehúzta a vécét, majd lenyomta a kilincset. Indult VOLNA kifelé, de nem tudott, mert ahogyan azt elterveztük keze odaragadt a kilincshez. Niall-al egymásra mosolyogtunk és vártuk a folytatást. Szerintem le sem esett Do-nak, hogy mi történt vele, azonnal Liam-nek kiabált, aki persze csak úgy kipattant az ágyból Do első szavára.

-Tanulhatnál Liam-től. – súgtam oda Niall-nek, aki csak mosolygott egyet édesen.

Liam mikor odafutott Do-hoz ugyanolyan kómás volt, mint barátnőm. tervünk szerencsére nagyszerűen sült el, mert Liam miközben nézte, hogy mi történt megfogta a másik kilincset is, így neki is odaragadt a keze. Ez volt a tervünk legrizikósabb része, de bejött. (Biztonság kedvéért volt B terv is)

-Mi a ?! –kérdezte Liam, mikor Do már szakadt a röhögéstől. valószínűleg neki már leesett. Mi pdig már nem bírtuk tovább röhögés nélkül, így előjöttünk rejtekünkről és jót röhögtünk rajtuk. Visszatértünk főhadiszállásunkra.

-Szép munka volt hadnagy! – erre csak röhögtem és elindultunk a konyhába ”békereggelit” készíteni. Az tuti, hogy ezt nem ússzuk meg szárazon. Ez mondjuk rám már igaz, hiszen tiszta víz vagyok Lou miatt.

Liam szemszöge:

Az a két idióta. Hogy jutnak ilyenek az eszükbe.

-Ezt még visszakapjátok! – kiabáltam utánuk, Do pedig csak mosolygott.

-Jóreggelt! – köszönt és forró csókot váltottunk. Elég sokáig tarthatott, mert közben hallottam valami olyasmit, hogy: Kell segítség? Oh bocs, úgy látom nem. valószínűleg Niall lehetett az.

-Neked is! Volt valami baj az éjjel?

-Nem semmi.. – olyan furcsa volt. Nem is nézett a szemembe, pedig ő mindig ezt csinálja. CSak lesütötte szemeit.

-Do, nekem bármit elmondhatsz. – emeltem fel állát.

-Reggeli! – kiabált fel Niall.

-Majd megbeszéljük. – mosolygott biztatóan. – Segítesz? – nagy nehézségek árán sikerült kiszabadítanom magunkat. Lementünk reggelizni, ahol terülj-terülj asztalkám fogadott minket. Már ott volt mindenki. Ahogy láttam Harry-nek nagyon jó volt a bajusza. Louis pedig elmesélte, hogy milyen volt a fincsi ”ébresztő”.

-Azt hiszitek ezzel mindent lerendeztek? Még visszakapjátok, de a legváratlanabb pillanatban. Hahaa. – mondta Do és gonoszul nevetett.

-Bizony. Ez csendes bosszú lesz.-mondta sejtelmesen Emily akinek a haja be volt csavarva egy törölközőbe. Olyan volt mint egy turbán. Finom volt a reggeli és nagyon jó hangulatban telt. Egész jól megszervezte ezt a szőke párosunk, bár mondjuk szivatás nélkül jobb lett volna, mert még mindig ragad a kezem. Amúgy az egyik kedvenc étkezésem a reggeli. Miután befejeztük felmentünk és elkezdtem Do faggatását.

-Na szóval látom, hogy valami nyomja a lelked.-mondtam és közbe leülve az ágyra az ölembe húztam.
-Nincs semmi baj.-próbált mosolyogni.
-Do. Kérlek.-néztem mélyen barna szemeibe.
-Semmi csak....

~~

Csücsk+Évesz  :)))

A hülyeség néha fáj....