11. fejezet: At home with One Direction

Reggel kellemesen ébredtem, bár halk zajokat hallottam,de nem foglalkoztam vele. Lassan elkezdtem nyitogatni a szemeimet és két kezet vettem észre magamon. Megfordultam, és ott találtam, magam mellett Niallt. Szóval nem álmodtam. Olyan édesen aludt, nem volt szívem felkelteni, viszont én szomjas voltam és ezért valahogy ki kellett szabadulnom karjai rabságából. Nyomtam egy apró puszit orrára és ezzel sikerült elérnem, hogy egyik kezével megvakarja szaglószervét. Óvatosan felálltam és összeszedve magam elindultam lefele. Megint hallottam azokat halk zajokat, de egyre erősödtek. Amint leértem a lépcsőn megláttam 6 embert a nappalinkba.
-Ti meg mit kerestek itt?-kérdeztem meglepődve, de szememet nem bírtam még teljesen kinyitni..
-Hát gondoltunk felébresztünk titeket, de neked nem itt kéne aludnod?- húzta fel szemöldökét Harry.
-De csak este nem tudtam aludni és Niall feljött. Persze a földön aludt.- magyarázkodtam, de nem tudom hogy bevették-e.
-Aha-jött egy sejtelmes válasz, Louistól, de ekkor meghallottam, Niall lépteit a lépcsőn. Amint leért nem nézett körbe csak átölelte a derekam és nyakamra egy puszit hintett volna, de akkor már észre vette a 6 figyelő szempárt.
-Szóval az aki a földön alszik reggel a nyakadat puszilgatja?- tette fel a kérdést Zayn, mire egyikünk se tudott válaszolni.
-Jól van hülyék nem vagyunk, csak azt mondjátok, hogy együtt vagytok-e vagy sem.- kérdezte Liam, mire mindketten bólintottunk. És most már bátran oda húzott magához a szőkeség.
-Ajjaj-hallatszott Harry hangja.
-Na mi van bongyorka?- kérdezte Do.
-Meg fogok halni.-monda és még mindig a telefonját bámulta, de mi csak hülyén néztünk rá. Majd szemét ránk szegezte.-Ti ketten lesztek azok.
-Mit műveltél Harold?- kérdeztem.
-Hát az úgy volt, hogy reggel lefotóztalak titeket és most lefagyott a telefonom és véletlen a ti képeteket tweeteltem ki.- hadarta el.
-MI?-kiabáltunk egyszerre.
-Ne haragudj.-mondta majd védekezően összehúzta magát.-Véletlen volt.
-Mutasd.-rohantam oda hozzá és befurakodtam mellé. Tök jó, még egy napja sem vagyok együtt Niallel és már gondok vannak. Egy kép volt amint éppen együtt alszunk.
-Nézzétek a jó oldalát. Már nem kell azon gondolkozni, hogy mondjátok el a médiának.-próbálta menteni haverját a Tommo.
-Tényleg, most már minden lépésünket követni fogják és nem tudunk ki alakítani egy normális kapcsolatot.-mondtam szarkasztikus vigyorral az arcomon.
-Figyelj kicsim, majd megoldjuk és hidd el tudok jó rejtek helyeket. Ha kell én elviszlek  Ausztráliába sétálni, csakhogy ne ismerjenek fel.- próbált nyugtatni Niall és most először, hívott kicsimnek, vagyis becézett. Jó mondjuk még csak kb. 10 órája vagyunk együtt, de akkor is. Tőle jó hallani.
-Vigyázz mert szavadon foglak.-mondtam neki, mert ott állt még az ajtónál a falnak támaszkodva.-Ja és ti-vezettem végig az ujjam rajtuk, de nem jutott eszembe semmilyen büntetés se.
-És ti pedig most csináltok nekünk egy finom reggelit.-fejezte be a mondatom Niall-Mert éhesek vagyunk. Legalábbis én nagyon.-a többiek szót fogadva felálltak és elindultak kifelé, Niall pedig leült mellém. Fejem az ölébe helyeztem és így hanyatt feküdtem a kanapén. Nem szült semmit csak nézte az arcom, aminek következménye az lett hogy arcomat a kezembe temettem. Már épp megakart szólni amikor a mi bajkeverőnk visszajött.
-Tényleg nagyon nagyon sajnálom.- kezdett bele és hallottam a hangján, hogy tényleg sajnálja.-Nem direkt csináltam, esküszöm de már ha törlöm se változik semmi, mert már rengetegen látták.-Sóhajtottam egyet, majd felültem.
-Még egyszer bocsánatot mersz kérni a gipszes lábammal rúgom szét a szép kis hátsódat.-mondtam.
-Lefordítom neked.-nevetett Niall- Most az egyszer megbocsátunk, de ennek még lesznek következményei.-és elkezdtem egyetértően bólogatni. Harry pedig meghajolva visszafutott a konyhába. És végre visszadőlhettem az előbbi kényelmes helyzetembe.
-Mi lenne velünk nélkülük?-kérdeztem.
-Kellemes nyugodt életet élnénk.
-Meg lehet.
-Amúgy olyan fura, mert már olyan mintha tök rég óta együtt lennénk.- mosolygott rám.
-Tényleg...- és felvettem a gondolkozós arcformámat, mire csak kinevetett.-Mi van?
-Semmi csak olyan aranyos vagy.-mondta befejezve a röhögést-Ja és szeretnék befejezni valamit.
-És még is mit?-néztem rá felemelt szemöldökkel.
-Amit tegnap félbeszakítottál.-mondta majd lehajolva ajkait rögtön az enyémre nyomta és lágyan megcsókolt. Kezeimet nyaka köré fontam így lefelé húztam nem engedve hogy felkeljen. Csókunkat egy "úúúú"- zás szakította félbe. Elengedtem, és miközben felkelt szemeimet megforgattam, mire ő csak felnevetett. Aztán felültem és a többiek egy nagy tálcát raktak az ölünkbe egy reggelinek nem nevezhető valamivel. Leírom a tálcán látottak: Egy tál gabonapehellyel tej nélkül, 2 répa, 2 tegnapi kávé amiben villa volt.
-Ez mi?- kérdeztem rá mutatva a tálcára.
-Hát a reggelitek. Remélem ízleni fog.-vigyorgott Louis. Rájuk néztem, és csak most vettem észre hogy Harry nincs itt.
-Ne haragudjatok, de nem igen tudunk főzni.-mosolygott Liam.
-Azért két pirítóssal is megelégedtünk volna.- mondta Niall miközben a répát nézegette. Erre a kijelentésre egy határozott "áááá" volt a válasz.
-Na jó vigyázzatok az útból- hallottunk egy hangot a konyhából, ami feltehetőleg a Hazza szájából jött. Mikor beért letette az asztalra tálcát. Leírom ezen mi volt: Négy darab szívecske alakú gofri, és két bögre kakaó nem villával, illet lekvár a gofrihoz.
-Na ez már reggeli...- mondtam és azonnal elkaptam egy gofrit.
-Köszönöm a bókot.- mondta Harry.
-Kis nyalizós- suttogta Zayn.
-Kell is neki, mert nem kis galibát csinált ma reggel.- nevetett Do.
Miután elfogyasztottuk reggelinket ki mentek mosogatni a a többiek, mi pedig felmentünk felöltözni.
-Nincs kedvem felvenni semmit.-nyafogtam.
-Én nem bánom.- kacsintott Niall.
-Hülye- mondtam majd hozzávágtam egy párnát.
-Na jó ha akarod, felveheted megint az én gatyámat, meg az én pólómat.-mosolygott rám, majd közelebb jött és a derekamnál fogva magához ölelt.
-Jó ez tetszik.- mosolyogtam rá.
-Szeretem a a mosolyod.-vigyorgott rám, majd homlokát az enyémnek döntötte.
-Hát ha te most nem lennél valószínűleg sírva gubbasztanék még az ágyban.-mondtam halkan. Majd megint elkezdett közeledni ajka az enyém felé, és már éreztem méz édes ajkait, mikor meghallottunk egy kiabálást és hirtelen megfagytunk.
-Ne most csináljatok gyereket- a hangtulajdonosa Louis William Tomlinson.
-Egyszer megfojtom a gyereket.- mormogta az ajkamba, majd csók helyett egy puszit nyomtam szájára és gyors elkezdtem felöltözni. Szerencsére jó bő volt a gatyája és rájött a gipszemre.
-Niall leviszel?- kérdeztem, mikor már ő is kész volt kis kutyaszemekkel.
-Na gyere.- mondta, majd kezem a nyaka köré fontam, míg ő benyúlt a térdhajlatomhoz és felemelt. Míg közbe lefelé mentünk éreztem bódító illatát, mert a nyakába fúrtam az arcom ,és néha adtam rá neki egy puszit, amit szóvá is tett.-Ha azt akarod, hogy elejtselek, nyugodtan puszilgasd a nyakam.-mire én csak felkuncogtam, és abba hagytam.
-Gyerekek ma két feladatunk is van-kezdte Liam amint leértünk.
-El kell hagyni hozzá a házat?-kérdeztem, miközben már kézen fogva húztam Niallt a kanapé felé és lehuppantunk.
-Nem.
-Akkor mondhatod mi az.-fejezte be a gondolat menetem a mellettem ülő Zayn.
-1. a táncversenyünk. a 2. pedig meg kell néznetek pár fotót rólam, és el kell döntenetek, hogy van- e köztük rossz.-sorolta fel a mai teendőinket.
-Jó én javaslom kezdjük a másodikkal, mert Harrynek hála telegyomorral nem lehet táncolni.- tette fel a kezét Niall.

-Oké, akkor rákapcsolódok a TV-re és kezdhetjük.- mondta Do. Majd pár perc múlva el is kezdődött a diavetítés. Mondanom se kell egy rossz fotó sem volt Liamről.
-Nekem ez lesz a kedvencem-mondtam, egy superman sapkás képnél.
-Na jó akkor ennyi volt.-mondta Do.
-Most pedig mindenki mondja, hogy szerinte van-e rossz kép vagy nincs-mondta Liam.
-Nincs- jött az egyhangú válasz.
-Nyerteeeem- kiabált Liam.
-Francba- vágott be egy fintort Do, mi pedig csak néztünk.-Na mindegy nekem mennem kell.
-Ne Do. Ne hagyj itt ezekkel a barmokkal. Kérlek.-kiáltottam utána. Majd gyorsan megfordult röhögve és bevágódott a fotelba.-Köszönöm.
-Nincs mit, de csak azért maradok, mert kíváncsi vagyok a táncokra.-kacsintott.
-Na ki kezdi??- kérdeztem. De néma csend volt.- Jó akkor Harry te kezded.
-Miért pont én?-nézett rám nagy értetlen szemekkel, majd felhúztam szemöldököm és megértette. Jobban teszi ha engedelmeskedik. Őt követte Louis, Zayn, Niall és végül Liam. (a táncok a végén lesznek.)
-Huh, hát ki is legyen a nyertes?- gondolkoztam hangosan.
-Te nem dönthetsz.- jött egy határozott hang.
-Már miért nem Louis?- néztem értetlenkedve.
-Mert te érzelmi kapcsolatot létesítettél egy versenyzővel.- mondta felemelt fejjel.
-Mi?
-Niallel jársz.- fordította le nekem Zayn.
-Ja. Hát képzeld el ez nem jelent előnyt, számára, mert itt most pártatlan leszek megígérem.
-Jó legyen. De Do sem dönthet- makacsoskodott
-És ő miért nem?- kérdeztem megint.
-Mert ...-de nem engedtem befejezni.
-Ha attól félsz, hogy nem te nyersz inkább azt mond ne a kifogásokat keresd.
-Chhh- jött a válasz, majd karbafont kézzel emelt fővel elfordult és sértődött hangon közölte, hogy- Én miért félnék ilyentől.
-Már azt hittük, hiszen a fődíj egy répatorta- kezdte idegesíteni Do.
-RÉPATORTA?- fordult meg kiabálva.

Táncok: