13. fejezet: Első randi a sokból (Do+Liam)

Do szemszög:

Hazudnék, ha azt mondanám hogy nem izgulok az este miatt. Mert valójában nagyon izgulok, azt se tudom mit fogok felvenni, mert nem találtam ruhát magamnak. Egész éjjel alig aludtam. Reggel viszonylag korán keltem, mert amíg nem kezdődik el az iskola addig unokatesómnál lakom. Viszont ő meg a barátjánál lakik és így én vagyok itt egyedül. Reggelizés közben kaptam egy sms-t.
"S.O.S. Evie szülinapja holnap. Segítened kéne mit vegyek neki, mert semmi ötletem nincs, és egyedül meg elveszek a plázában. Szükségem van a segítségedre. Írj. Niall xx"
Evie nagy mázlista, hogy rátalált erre a kis szőkeségre, és ahogy kétségbe van esve... Muszáj lesz neki segítenem és akkor legalább magamnak is tudok venni egy ruhát.
"10:30. Oxford street. Légy ott. Do xx"
Akkor gyorsan szedelőzködnöm kéne, mert már 9:15 van. Gyorsan összeszedtem magam. Felkaptam egy farmert egy baseballdzsekit és az egyik kedvenc converse cipőm. Hajamat oldalra lazán összefontam, és elindultam. Nem túl magas, de rögtön kiszúrtam a szőke fejét, habár kapucni volt rajta, meg napszemüveg. Nem vett észre így lassan mögé lopództam.
-Úristen, úristen ez itt...- kiabáltam a fülébe, mire gyors fordulattal befogta a szám és mérges pillantásokat vetett rám. Én csak vigyorogtam a kezében.
-Fogd már be, mellesleg a szívbajt hoztad rám.-forgatta meg a szemeit, mire a vigyor lejött az arcomról és át váltottam kiskutyaszemekbe, amire csak megvonta vállát- Na menjünk.
-Oké, de közben nekem is kell vennünk egy ruhát.
-Tényleg. aggódsz a randi miatt?-kérdezte már sokkal jobb kedvűen.
-Csak egy picit, bár jobban örültem volna ha rendesen hív randira, nem fogadásból kéne elmennem.
-Csak bebiztosította magát, mert félt hogy elutasítod. Ismerem a haverom.-mosolygott.
-Kinézi belőlem, hogy visszautasítom? Hát szép mondhatom.- ráztam rosszallóan a fejem.-Jack Wills.-kiáltottam fel.
-Beakarsz menni?- kérdezte.
-Hülyéskedsz? Egyik kedvenc boltom.-néztem rá nagy szemekkel.
-Gyere, talán még kedvezményt is szerezhetek neked.- nevetett, majd előre engedve kinyitotta az ajtót. Úgy látszik otthonos itt, mert levette szemüvegét és kapucniját és mindenkinek intett egyet.
-Ez meg mi volt?- kérdeztem.
-Itt vásárolok a legtöbbet és ismernek.-vonta meg a vállát. Aztán elkezdtem nézegetni a ruhákat, majd néhányat fel is próbáltam. Niall türelmesen ült kint és még véleményt is mondott. Mindegyik ruha nagyon tetszett, de csak egy volt az amire azt mondtam
-Tökéletes.
-Na mutasd.- mondta már kicsit unottan Niall. Kimentem és forogtam kettőt.-Tényleg nagyon jó. Ez lesz?
-Igeeen.- mondtam boldogan, majd bementem és átöltöztem. Még egy kis ideig néztem a ruhát. Kék volt és kis fehér horgonyok voltak rajta. Imádtam.
-Na gyere.- hallottam.
-Megyek.-mondtam és amint kiléptem kivette a kezemből a ruhámat.-Mit csinálsz?-kérdeztem, de nem válaszolt, hanem oda sietett a kasszához.
-Hello Aaron.- köszönt a pénztáros srácnak, majd kezet fogtak.
-Csak ez lesz?-kérdezte.
-Igen, az unokatesóm szülinapjára egy kis ajándék.- nevetett,miközben felém biccentett. Nem értettem ezt az egészet.
-Várj egy picit- mondta srác és valamit nézett a képernyőn. A hónapba még nem vettél semmit. Promóciós ajándék?
-Lehetséges?-kérdezte.
-Persze.- valamit pötyögött, aztán betette egy zacskóba a ruhát és odaadta Niallnek.
-Köszi haver. Hello.-köszönt el.
-Sziasztok.- jött a válasz Aarontól.
-Ez meg mi volt?-kérdeztem mikor már kiértünk a boltból.
-Jó tett helyébe jót várj. boldog 'Segíts a barátnőd pasijának' napot.- vigyorgott, majd kezembe nyomta szatyrot.
-Hülye vagy de nagyon köszönöm.- öleltem meg szorosan. Aztán elindultunk. Hosszas keresgélés után megtaláltuk az Evienek megfelelő ajándékot. Persze az én részemről is. Aztán gyorsan haza mentem és elkezdtem készülődni, mert már 4 óra volt. Hajat mostam letusoltam, majd felvettem az újonnan szerzett ruhám, betettem egypár horgonyos fülbe valót, felvettem egy kék és egy fehér vastag karkötőt. Hajamat göndörre csináltam és a fürtök lazán estek a vállamra. A cipőnél gondom akadt. Magassarkú vagy saru? Végül egy kék magassarkú mellett döntöttem.
Még negyed óra van 7-ig és már nem bírtam mit kezdeni magammal. Gyorsan felnéztem twitterre és láttam egy kiírást:
@Real_Liam_Payne Félek..... :S
Olyan aranyos volt, hogy nem bírtam ki válasz nélkül.
@DorothyVicker Csak nem a kanalaktól félsz? :O @Real_Liam_Payne Félek....:S
Közben gyorsan még felszaladtam a fényképezőmért, és egy utolsó ellenőrzést tettem. Nem szoktam ilyet mondani magmaról, de most szépnek éreztem magam gondolkodásom egy dudaszó szakította meg. De hát még csak 6:55 van. Kinéztem és egy fekete taxi várt. Kimentem és a sofőr udvariasan kinyitotta nekem az ajtót és beültem. Eléggé meglepődtem mert nem volt senki a kocsiban. Egy negyed órás út után újra kinyílt a taxi ajtaja, és egy ház előtt találtam magam.
-Payne úr az emeleten várja.- súgta a sofőr, mire illedelmesen bólintottam egyet és elindultam felfelé. Szerencsére volt lift és megkímélhettem a szép kis cipőmet a lépcsőzéstől, ugyanis kb 10 emeletet kellett felmennem. Amint kinyílt a lift ajtaja ott állt velem szembe egy igen jól öltözött, jó mondjuk ámulatba ejtő srác. Vagy inkább mondjam úgy hogy férfi, mindenesetre Liam volt az.
-Gyönyörű vagy ma este.-nézett csillogó szemekkel.
-Te sem vagy rossz magadhoz képest.- simítottam meg a zakója szélét, a kulcscsontjánál.
-Köszi. Ezt neked szántam.-húzott elő egy tulipán csokrot a háta mögül.
-Jujj. Köszönöm.- mondtam, miközben mélyen beleszagoltam.
-Nincs mit. Leülhetünk hölgyem?- kérdezte.
-Természetesen.-mentem bele a játékba de eddig a két mondatig tartott mert elröhögtük magunkat. Amúgy egy tetőtéri étteremben voltunk, ami most csak a mienk volt. Odavezetett az asztalhoz, kihúzta nekem a széket, majd leültünk.
-Az előétel panírozott mozzarella golyók.- mutatta be a  tányéron lévő előételt.
-Miért nem leves?- tettem fel vigyorogva kérdésem.-Olyan szívesen ettem volna kanállal.
-Haha. Jó vicc- mondta gúnyosan, mire én csak nevettem. Nagyon finomak voltak ezek a golyók, de egyet nem bírtam megenni. Tudom, hogy ez egy előkelő hely, de csak ketten vagyunk. Megfogtam a golyót és egyenesen fejbe dobtam a velem szemben ülő Liam-et.
-Hupsz- tettem a kezem elé a számat.
-Ez még csak az előétel és már is kajacsatázol?
-De hisz ez nem én voltam.-védekeztem, mire csak nevetve megrázta fejét. Aztán megérkezett a főétel is amit nyugisan megettünk, majd a desszert. Brownie vanília fagyival.
-Ízlik-kérdezte, miközben ette a desszertet.
-Imádom a browniet- mondtam mosolyogva, de ő csak elkezdett nevetni.-Mi van?
-Az orrodon van egy kis vaníliafagyi- nevetett.- Na gyere, majd én letörlöm.-közelebb hajoltam hozzá, de kezembe készítettem a browniet, és mikor már elég közel volt rányomta az arcára.
-Most már ugyanolyan jól nézünk ki.- nevettem, majd egy kicsit még mérgesen nézett, de aztán ő se bírta ki röhögés nélkül.
-Veled nem lehet semmit komolyan csinálni.-nevetett, miközben arcát törölte le.
-Senki nem állította, hogy lehet.- mondtam komolyan, de ő csak megrázta a fejét.
-Na gyere táncoljunk egy kicsit.-állt fel és jött oda hozzám. A magassarkú miatt nem volt olyan nagy magasságkülönbség közöttünk. Aztán elkezdtünk lassúzni a Moments-re.
-Minden csajnál így vágódsz be?- kérdeztem, miközben dúdolta a szöveget.
-Nem mindenkit hozok ilyen helyre.- mondta, miközben a szemembe nézett.- Te Calvin Kleinnel vagy befújva?
-Igen. Ahogy te is. -nevettem, majd fejemet a vállára helyeztem. És most nagyon jó volt így. Bárcsak ne érne véget ez a nap.