6. fejezet: "Viccnek szántam"

Evie szemszög:

Nagyon jó volt a srácokkal. Olyan volt mintha már több éve ismerném őket. Filmet néztünk egész nap, na meg persze rendet raktunk. Liam kérésére a Toy Storyt néztük meg. Kezdtük az eggyel, folytattuk a kettővel és aztán elaludtam. Úgy ébresztgetett Niall, hogy mennünk kéne, mert még az én cuccaim Tomnál vannak. Nagy nehezen felkeltem. Nem volt kedvem átöltözni. Niall egyik melegítőgatyája és pólója volt rajtam. Nem szívesen mutatkoztam így utcán, de most pont nem érdekelt. Hajam lazán kontyba fogtam és indultunk. Niall berakta a bőröndjét a kocsijába majd elindultunk. Szerencsére Tomnak edzése volt, így találkozás nélkül elhoztam a cuccom. Hagytam egy kis üzenetet: „Holnap találkoznunk kell és beszélnünk. Küldj egy smst hogy hol és mikor. :) Evie”

Haza érve nem volt kedvem átöltözni. Niall körbe vezetett a kis házban.

-Ne haragudj, hogy nincs vendégszoba- vakarta tarkóját. Olyan aranyos volt mikor zavarba volt.

-Semmi baj. Imádok a kanapén aludni- mondtam és rávetettem magam az előbb említett bútor darabra.

-Hogy is ne. Soha. Te alszol a szobámba és én itt.- szögezte le.

-Nem. Én itt akarok.- nyafogtam neki és nagy szemekkel néztem rá kérlelően.- Csirke comb lesz vacsira holnap. – vetettem be titkos fegyverem.

-Jó legyen.- forgatta meg szemeit.

-Köszönöm.- kezdtem el ugrálni.-És esti terv?

-Tánc verseny.- vigyrogott

-Kihívás elfogadva.- nevettem.

Egész este a Wii-n táncoltunk, míg ki nem dőltünk a fáradságtól. Nagyon fárasztó volt és többször röhögő görcsöt kaptam Niall mozdulataitól.

-Nagyon béna vagy.- nevettem.

-Köszi. Te meg nagyon őszinte.- vágta be a ddurcát.

-Jó bocsi. Megtudsz nekem bocsátani?- kérdeztem.

-Talán.- húzta el a száját és nyomtam arcára egy puszit. –Jó meg van bocsátva.

-Majd egyszer meg ismered a két sorstársad és jól kibeszélhettek- kacsintottam.

-Hogy is hívják őket?- kérdezte állát vakargatva.

-Sam és Alex. – boxoltam a vállába.- Na menjél aludni szupersztár.

-Oké.-és felkelve elindult.-Ja és jó éjt.- kibált vissza a lépcsőröl.

Szépen betakaróztam és át léptem álmaim világába.

~~~~~~~~

Reggel halk mozzanatokra lettem figyelmes és nevetésekre. Nem akartam még felkelni, ezért nem nyitottam ki a szemem. Hirtelen egy adag hideg vizet éreztem a nyakamba. Azonnal kipattantam az ágyból és megláttam a srácokat és Louis kezében a poharat. Mindannyian röhögtek. Nagyon mérges voltam. Elindultam volna Louis felé, de megcsúsztam a vizes talajon és hanyatt estem. A srácok még jobban röhögtek. És én is röhögtem volna, ha nem érzek nyilaló fájdalmat a lábamban. Azonnal oda kaptam a kezem. Csak Niall vette észre, hogy nincs minden rendben.

-Jól vagy?- kérdezte leguggolva hozzám, mire én csak megráztam a fejem.-Srácok. Van valami Evie lábával. – kiabálta fiúkra.

-Úristen jól vagy?- rohantak oda egyszerre.

-Nem, mert nem kapok levegőt.- próbáltam viccesre fordítani a balesetet.

-Rá tudsz állni a lábadra?- kérdezte Liam. Megpróbáltam felállni, de a bokám nem bírta el a súlyom és felszisszentem.- Na gyere beviszlek a kórházba.- mondta és felvett a hátára.

-Köszi Liam.- mosolyogtam.

-Srácok ti addig itt maradtok és rendet raktok.-parancsolt a fiúkra. Óvatosan betett  kocsiban és elkezdett kérdezősködni.- És milyen London?

-Nagyon tetszik, már voltam itt egyszer és örülök, hogy nem kellett haza mennem. Hála Niallnek.- mosolyogtam.

-Az aranyszívű kis ír manó.-nevetett.

-Ne szóld le.- horkantam fel.

-Na mi van csak nem be jön?- húzogatta szemöldökét.

-Cuki.- mondtam és csak az ablakon bámultam kifelé.

-Lesz itt még valami.- mondta halkan, de így is meghallottam.

-Van valami baj Payne?- kérdeztem rá nézve.

-Nem csak…- kezdett bele.

-Igen?

-Nem vagy semleges Niall számára. De ez titok.- mondta és mire reagálni tudtam volna megérkeztünk. Egymagán kórházba hozott. Gyorsan bejelentkeztünk. Megvizsgálták a lábam és kiderült, hogy letört egy kis porc darab ezért be fogják gipszelni. Nagyon jó, így most járhatok mindenhova mankóval. Miközben ezen gondolkoztam akkor vettem észre, hogy még mindig az a melegítő és az a póló van rajtam ami tegnap. Elfelejtettem átöltözni. 2 óra múlva már hazafelé tartottunk. A kocsiban csend uralkodott. Mikor beléptem az ajtón a mankóimmal mindenki odarohant hozzám.

-Ne haragudj. Nem akartam. Csak viccnek szántam. Ugye meg tudsz bocsátani. Nem kérem a répatortám, csak bocsáss meg.- hadarta Louis. Alig bírtam követni.

-Nyugi van Tomlinson. –kezdtem.-Persze, hogy megbocsátok.-és a nyakamba borultak.-A telefonom itt maradt. Nem kaptam sms-t?- kérdeztem, miközben beljebb bicegtem.

"10:30. Prett kávézó a Dungeon-nál"

-De Tom-tól, meg Sam-től- mondta Niall, miközben a kezembe nyújtotta a telefont. Elkezdtem olvasni. Sam csak a döntésem felöl érdeklődött. Úgy döntöttem majd beszélek velük este. Tom pedig azt üzente, hogy a London Dungeon-nál lévő Prett kávézóba találkozunk 10:30-kor.Megnéztem az időt. 10 óra volt. 

-Na srácok. Kéne nekem egy fuvar a Dungeon-hoz.- mondtam, majd Liam mondta, hogy elvisz.

-Így akarsz menni?-kérdezte Harry. Majd magamra néztem és röhögve megfogtam a fejem.

-Na gyere majd én leszek a stylistod.- mondta Zayn és elkezdett befelé tuszkolni. csak néztem és mire észbe kaptam már ki is készített mit vegyek fel. Egy rövid gatya, egy fél pár converse cipő és egy Jack Wills pulcsi.-Kész is - nézte büszkén.

Gyorsan felöltöztem, és elindultunk.

-Figyelj, nem akartam gondot okozni a Niall témájú kijelentésemmel. - mondta Liam.

-Nem semmi. Csak nem hiszem el. Előbb neki kell a szemembe mondania, vagy meg várja míg én lépek. - magyaráztam.

-Szóval neked sem közömbös?- kérdezte már egy kicsit vidámabb hangon. Erre csak egy mosoly volt a válaszom az ablakon kifelé.- Ezt igennek veszem.

-Figyelj nem akarok semmit elsietni. Majd minden lesz ahogy lesz. Csak ne mondj senkinek semmit.

-Oké. Lakat van a számon.

-Ja és ha van valami, akkor nyugodtan megbeszélheted velem. Ha valami szerelmi ügy. mutogattam idézőjeleket a kezemmel. Ere ő csak felnevetet és bólintott egyet. - Na köszi a fuvart. Szia- köszöntem el, mert megérkeztem. Vettem egy mély levegőt és elindultam a kávézó felé.

Liam szemszöge:

Niall számára Evie a tökéletes lány, legalább is szerintem. Annyira elgondolkodtam, hogy nem figyeltem és nem vettem észre, hogy a lámpa pirosra váltott. Gyorsan lefékeztem. Csikorogva meg tudtam állni, de majdnem elütöttem egy lányt.  Vagyis egy picit elütöttem és elesett. Azonnal kiszálltam a kocsiból és oda siettem hozzá.

-Úristen ne haragudj. Jól vagy? Nincs semmi bajod?- kérdeztem tőle.

-Nyugi. Jól vagyok.- mondta, és ahogy felnézett rám a szemibe eltévedtem.

-Na én azért beviszlek kórházba.- mondtam és felsegítettem. – Amúgy Liam.- mutatkoztam be.

-Dorothy. De csak Hívj Do-nak. Mellesleg ki ne tudná, hogy te ki vagy?- mosolygott, majd beszállt a kocsimba és elindultunk kórház felé. Újra.

Evie ruhája: